2015.08.12 Kaohsiung – Day 1

4 Sze

Felvirradt a nap végre (a nemalvás után). Kicsit aggasztott, hogy túl fáradt leszek, de képtelen voltam elaludni. Hiába hallgattam zenét, számoltam  a bárányokat… semmi nem segített. 8 óra körül elmentünk reggelizni. Tajvanon ugyanis nem igazán divat a főzés. Az ő keresetükhöz mérten alapvetően olcsónak számít a kaja. Kb. minden másfeledik házszám alatt található valami kajálda, és szinte mindenki házon kívül reggelizik, ebédel és vacsorázik.Külön van reggeliző hely, ezeknél szendvicset, omletteket, húsos batyut lehet venni. (Meg egy csomó egyéb dolgot, amiről fogalmam sincs.)

Reggeli

Mindent szeretnek befóliázni és bezacskózni. (Az autók ablakán is van fólia. A szálláshelyeken a székeken, a távirányítókon, fogantyúkon…) A kajákat is hetvenszer becsomagolják. Reggelire általában szójatejet, tejes kávét, tejes teát lehet venni, de azt is lefóliázott műanyag pohárban, külön becsomagolt szívószállal, amit ha kiszabadítottál, bele kell döfni a lefóliázott pohárba. Ha nem helyben eszed meg a kaját, akkor az egészet bevágják még egy nejlonszatyorba. Ettől aztán irdatlan mennyiségű szemét keletkezik. Viszont általában nincs szemetes az utcán. A templomoknál, turista látványosságoknál, vécéknél, metróban (aminek a becsületes neve MRT és csak Kaohsiungban és Tajpejben van) van csak szemetes. Egyéb iránt minden nap “tilinkózik” (nagyapámtól hallott szó, szerintem ez írja le a legjobban a hangot, olyan mint nálunk a csilingelős-jégkrémárus autó) a szemetes autó, és akkor ha törik, ha szakad ott kell állni az út szélén és bedobni az autóba a szemetet. Hogy aki nap közben dolgozik, hogyan szabadul meg a szemetétől, azt nem tudom.

Szóval túl az első néhány kultúrsokkon, elmentünk autóval a Moon World (月世界) nevezetű helyre.

Moon World 1

Ez egy erózió által lekopaszított táj, ami úgy néz ki egy kicsit, mintha a Holdon járna az ember.

Moon World 2

Igazából a tajvaniaknak jó érzéke van hozzá, hogy a semmiből is turistalátványosságot csináljanak. 🙂 Azért van ott egy tó és kiépített, fából készült utakon lehet felmenni a hegykupacok tetejére, ahonnan biztos szép a kilátás.

Moon World 3

Nekünk nem sok időnk volt, mert családi ebédre kellett menni, és a reggeli eső után kisütött a nap is, amitől 72 fokosnak érződött a levegő a 98%-os páratartalom mellé, úgyhogy én sem maradtam további bámészkodásra.

Így viszont engem is meginvitáltak a családi ebédre Kaohsiung városba. Ezekről a dolgokról már esett pár szó ITT.

Az ebéd után egyedül indultam tovább Kaohsiung város felfedezésére. A félreértések tisztázására még egy kis kiegészítés. Tajvan nyugati fele (északról délre) nagyjából egyetlen óriási településnek tűnik, ami azért közigazgatásilag fel van osztva. Nevezzük őket megyéknek. Tajnan és Kaohsiung két szomszédos megye, de mindkettő egyben az adott megye legnagyobb városának neve is. Az én tajvani tartózkodásom nagyjából 3 szakaszra bontható. Az első 10 napban alapvetően Kaohsiung megye Dahu nevű kis városkája volt a lakhelyem. Aztán 6 napig Tajnan városában laktam, majd 5 napig Tajpejben.

Szóval Kaohsiungban az első utam a Formosa Boulevard metrómegállóra vezetett, azon belül is a Dom of the Light nevezetű alkotást tekintettem meg, ami tajvani filmes körökben, talán az egyik leghíresebb helyszín. Nagyon jól néz ki, igazán vidáman színes hangulatú. A kör alakú dóm 30 m átmérőjű, a legnagyobb művészeti alkotás, ami közterületen található, és a legnagyobb üvegből készült alkotás is. Van itt egy fehér zongora is, amin úgy tudom, hogy bárki játszhat. Amikor ott jártam, éppen leült valaki a zongorához, úgyhogy szép zenei aláfestés mellett vehettem szemügyre ezt a remekművet.

wpid-imag0801.jpg

A metró egyébként nagyon tiszta, mert 1.500 NTD büntetés jár ha, valaki iszik, eszik, szemetel vagy dohányzik ott. És fel van festve minden peronon, hogy melyik ajtónál, hová kell sorba állni és várakozni a vonatra.

metró

Ezuán a Siziwan metróállomásra mentem, annak közelében van ugyanis a Pier 2 Art Center. A távolabbi metrókijáraton mentem ki, így kicsit tanácstalanul nézelődtem. Viszont egy utcában megláttam egy nagy Mayday HTC reklámot, így elindultam arra. Egy hajléktalannak tűnő fickó megszólított, kérdezte, hová akarok menni. Mondtam neki angolul, de csak a fejét ingatta. Erre mutatta, hogy menjek vele, és bevitt a postára, ahol mutatta, hogy ott az egyik srác tud angolul, majd ő útba igazít. Igaz, hogy én csak a Mayday plakátot akartam közelebbről szemügyre venni, de hát olyan kedvesen segíteni akart a fickó, hogy hagytam. (Másnap ugyanerről a postáról adtam fel képeslapokat, ugyanannál a srácnál 🙂 )

Szóval a Pier 2 Art Center. Korábban ide érkeztek a vonatok és innen pakolták át a rakományokat a kikötőben várakozó hajókra. Mára ez a terület kültéri kiállításként funkcionál.

Pier 2 Art Center 1

Óriási területen fekszik és rengeteg fura dolog van itt. 🙂 Még minivonatozni is lehet.

Pier 2 Art Center 2

Itt még a szemetesek sem hétköznapiak.

Pier 2 Art Center 3

Persze az én fő motivációm a Maydayhez kapcsolódik, hiszen itt került kiállítás a Mayday D.N.A. koncertturnéjáról ismeretes óriás transformer is. 🙂 Kölcsönösen lefényképeztük egymást a többi bámészkodóval. Ashin is ott van ám a kezemben! 🙂

Pier 2 Art Center 4

Órákig lehet itt bolyongani.

Pier 2 Art Center 5

Elmentem egészen a kikötőig.

Pier 2 Art Center 6

Ott is folytatódtak a furaságok.

Pier 2 Art Center 7

Ezután még tettem egy óriási kört a városban.

Kaohsiung

Még javában tartott mindenfelé a Soudelor tájfun utáni romeltakarítás.

Kaohsiung 2

Hagyományos és modern építészet.

Kaohsiung 3

Addig-meddig jártam-keltem, hogy sikerült teljesen máshol kilyukadnom, mint ahol terveztem. Így útbaigazítást kértem egy kutyát sétáltató családtól. A fiú és a lány középiskolások lehettek és tudtak angolul. Kérdezték hová valósi vagyok. (Tajvanon valahogy mindenki tudja, hol van Magyarország. Legalább tucatszor elmondtam a 3 hét alatt, honnan jöttem és senki nem kérdezett vissza, hogy az meg hol van. Az is igaz, hogy esténként én is láttam a tévében, hogy a menekültek miatt benne voltunk a híradóban, de ezt mondjuk nekem senki nem említette, és mindenki kedvesen és nagy szeretettel nézett rám.) Elkísértek a metróállomásig, megvárták, amíg megveszem a jegyet és elindulok a mozgólépcsőn, biztos, ami biztos.

Kaohsiung 5

A metrójegy váltás vicces. Az automata mutatja a teljes metróvonal-hálózatot, csak rá kell bökni, hogy az ember hová akar menni. Akkor kiírja, hogy mennyi pénzt kell bedobni, aztán ad egy kis kék tokent. Azt bemenetnél hozzá kell érinteni a szenzorhoz, kimenetkor pedig be kell dobni, hogy kinyíljon a kapu.  A belvárosban általában minden 20 NTD, de ha az ember tovább utazik, akár 55 NTD is lehet. (Ha eltévesztetted a megállót, vagy közben meggondolod magad és mégsem ott szállsz le, amit eredetileg megnyomtál, akkor a kijáratnál ki kell fizetni a különbözetet.)

Elmentem a vonatállomásra, majd hazavonatoztam Dahuba.

Reklámok

Egy hozzászólás to “2015.08.12 Kaohsiung – Day 1”

  1. Szalay Zsuzsanna 2015-09-05 - 10:15 du. #

    Köszönöm..az úti beszámolót..wow..

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: