Teng Ai

27 Júl

Úgy tűnik nagyon jól megy az együttműködés a Mayday és Jam Hsiao között, így a Song of Ordinary People c. dal után egy újabb közös klipet jelentettek meg. A felvétel a Mayday Life Tour 99. állomásán a sanghaji koncerten készült. A dal 疼愛 [Teng Ai] egy 2008-as Ashin szerzemény, amit eleve Jam Hsiaonak írt, és 10 után valahogy az eszükbe jutott, hogy közösen is előadják. (Találtam hozzá egy angol fordítást: Tenderly Loving You)

Reklámok

Mayday – I Will Carry You

12 Júl

Egy kicsit lemaradva, de a legújabb Mayday szám: I Will Carry You

A klipben ugyanazokkal a szereplőkkel találkozhatunk, mint a 9. album Party Animal c. dalának videoklipjében.

Da Mo Yao – 18. rész

18 Már

Infók

feliratok

Van egy jó és egy rossz hírem. A jó – azon kívül, hogy itt a 18. rész – az, hogy Szitofa vállalja a sorozat további fordítását, mivel nekem sajnos továbbra sem jut rá időm. Ezen a hosszú hétvégén véletlenül nem akadt egyéb halaszthatatlan dolgom, így befejeztem a 18. epizódot, amit már tavaly elkezdtem fordítani. Szóval véglegesnek tűnik, hogy én nem fordítom tovább, de legalább nem kell aggódni a folytatás miatt.

Örülök, hogy így még rám maradt ez az epizód, mert sorsfordító résznek lehetünk tanúi. Kedvelem a 9. uraságot, de ebben a történetben inkább Wei tábornokkal tudom elképzelni Xin Yué-t.

Ep 18-1MTWlY6Xdamoyao015

2018.03.18

Mayday – What a Song

12 feb

A Mayday legújabb dala a Monster Hunt 2 c. filmhez. Nagyon cuki lett a klip, a zene meg olyan kis bohókás. 🙂

2017.08.28 Kelemenfalu és a Lucski-vízesés

10 feb

Tátra-túránk utolsó napján már nem terveztünk nagy túrát, hanem inkább egy kis lubickolást. Véletlenül bukkantam egy leírásra a Liptoszentmiklóstól nem messze lévő Kelemenfaluban (Kalameny) található természetes kis forrásról, és a körülötte kialakított kis termálfürdőről. Az autóval való behajtásért 50 centet kell fizetni, egyébként nincs belépő. Ez is gondolom csak azóta, amióta egyre felkapottabb a hely és már parkolókat kell kialakítani a környékén. Van pár pad a fenyőerdő lábánál, és szemben az út túloldalán egy kicsit feljebb egy budi (de ezt nem vettük közelebbről szemügyre).

18-08-28_01

Az egész igazából ennyi, amennyi a képen látszik. Térdig érő víz egy kavicsos aljú medencében. A kép középen látszik, ahol feltör a kellemesen meleg víz a talajból egy kis kőből épült kürtőn keresztül, ami alá be lehet ülni masszíroztatni. A víz úgy 34-38 fokos lehet. A vöröses kavicsok a medence alján nagyon érdekesek, jól el lehet velük szórakozni üldögélés közben. Mi is elhoztunk kettőt emlékbe.

18-08-28_02

Aki szereti a természet közelségét, az itt megkaphatja. Gyönyörű a kilátás a fenyőerdőre. Az egyik fára egy órát is raktak, de valamilyen megfontolásból 6 óra időeltolódásban volt. (Lehet, hogy Tajvanhoz időzítették?)

Bármilyen kellemes volt a víz, azért nem akartunk túrázás nélkül maradni aznapra sem. Az autóban átöltöztünk, majd elindultunk a 993 m magasságban található Liptói vár  (Liptovský hrad) romjaihoz.

Pár méter után visszatekintettünk a falura:

18-08-28_03

Forrón tűzött a nap, de szépnek ígérkezett az előttünk álló út.

18-08-28_04

Még némi kaptatás után már láttuk a Szentmáriai-víztározót, és az Alacsony-Tátra vonulatait.

18-08-28_05

További emelkedés után elértük a vár alját, amit ebből az irányból csak egy létrán lehet megközelíteni. A létrát pedig egy híd követte.

Gyönyörű az a hely. Találtunk fent egy kis beülőt, ahol megebédeltünk, és ahol még társasjáték is várt minket.

És egy panorámakép:

18-08-28_13

Lefelé egy másik utat választottunk. Iszonyatosan meredek volt. Meg kellett kapaszkodni a fák törzsében, hogy ne guruljunk le. Nem volt könnyű dolga azoknak, akik onnan jöttek fel. Miután leértünk a lankásabb terepre, egy másik kihívással kellett szembenéznünk. A turista út helyén sárdagonya húzódott. Az erdőben a fák között cikkcakkozva próbáltuk elkerülni az elsüllyedést.

Ezt az utat ki kellett pihenni, úgyhogy újabb 2 órára visszamerültünk a termálvíz megnyugtató ölelésébe. De csak muszáj volt onnan kijönni. Viszont miután lebukott a nap a hegy mögött, hirtelen nagyon hűvös lett az időjárás pőrén-vizesen. Akkor jól esett volna egy öltöző, ahol meg lehet rendesen szárítkozni, de hát valamit valamiért. Így is azt gondolom, hogy jó döntés volt és nagy élmény ez a kicsi termálfürdő.

És még mindig nem értek véget az aznapi terveink. A szomszéd falu ugyanis szintén tartogatott látnivalót egy 6m magas vízesés formájában. A Lucski-vízesést is nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek megtekintésre.

És a vízesés felső, lépcsős szakasza:

Ezután már nem maradt más, mint jobb híján egy felejtős pizza és a hazaautókázás, de azért most is bőven gazdagodtunk élményekkel. Miközben ezeket a sorokat írom, már le is foglaltuk a következő túrára a jól bevált szállást a Csorba-tó mellett. (Így februárban sikerült augusztusra az utolsó kétágyas szobát lefoglalni. Szóval aki errefelé tervezi a nyaralást, az nem árt, ha igyekszik.)

[Bejegyzés kelte: 2018.02.10]

Teljes túraleírás

 

2017.08.27 Kapor-csúcs

8 feb

Tátra-túránk harmadik napján a Csorba-tótól a Poprádi-tó felé vettük az irányt. Ez az útvonal már 2015-ben is teljesen lenyűgözött, alig vártam, hogy újra végigsétáljak rajta. Vidám indult az út egy kis mézborral. 🙂

18-08-27_01

Ezt az útvonalat nem lehet megunni.

A Menguszfalvi-völgy felső része, a Hincó-tavi-katlan páratlan szépségű látványt nyújt. Nem is beszélve a Nagy-Hincó-tóról (1946 m). A tó 53 m mély, 740 m hosszú!!! Az utsó képbe sajnos belelógott az ujjam, de felteszem, mert ezen látszik jól a tó hihetetlen színe.

Innen a Felső-Kapor-hágóhoz (2.180 m) fantasztikus “fa létralépcsőkön” juthatunk fel. Kemény munka lehetett odatelepíteni őket.

A Kapor-csúcs (2.363 m) igen aprócska, kb. 5 férőhelyes.

18-08-27_14

A legtöbben a Rysy-t és a Krivánt látogatják, de azt kell mondanom, hogy számomra a Kapor-csúcs a legszebb.

Visszafelé sem panaszkodhattunk a látványra.

A Poprádi-tótól most az alsó, lent a völgyben vezető utat választottuk. Jó döntés volt. Gyönyörű az az ösvény is.

Este a szokásos törzshelyünkön falatoztuk a megérdemelt finomságokat.

[Bejegyzés kelte: 2018.02.08]

Teljes túraleírás

2017.08.26 Kriván 2.0

5 feb

2017-es hegymászó túránk második napjára is olyan cél volt kitűzve, ami tavaly (Kriván 2016) nem került maradéktalan megvalósításra, így már-már kötelező érvényű volt a teljesítése. A Krivánhoz most is ugyanazt az útvonalat választottuk. Az első állomás a Jámszkó-tó volt a kacsákkal. 🙂

18-26_01

A fiúknak időnként be kellett várniuk. Ilyenkor egy kis “elmerengésre” is futotta nekik.

18-26_02

Ez már a Kriván alatti elágazás (2.140 m), a kék és zöld jelzés csomópontjában.

18-26_03

Igen nagy volt a forgalom. Alig lehetett elférni a hegyen. Nem is tudtunk a kijelölt úton haladni. A tömeg legalább 5-6 alternatív útvonalon kapaszkodott-mászott, ki fel, ki le igyekezett. Estére megint esőt jósoltak.

Zelené Krivánske pleso (2017 m) a Kriván alatti Zöld-tó, a háttérben pedig a Csorba-tó, ahonnan indultunk. A képen csak pár centi a távolság. 🙂

18-26_10 Kriváni-Zöld-tó

Szerencsénkre sütött a nap, az adrenalin adag így is rendesen megadatott.

18-26_11

Ezzel a látvánnyal nem tudok betelni. Legszívesebben már indulnék is neki újra.18-26_12

Nagy büszkeség. Másodszorra sikerült fentről is megnézni a Krivánt (2.494 m).18-26_13

Népszerűségi versenyben valószínűleg a Rysyvel ketten állnak ranglétra tetején.

18-26_15 csúcs

Még egy visszatekintés a viszonylagosan lankásabb részről.18-26_14

Ezután lementünk a Három-forráshoz, majd visszakanyarodtunk a Jámszkó-tóhoz. Úgy tűnik, ez a kritikus pont. Innentől mennydörgés kísérte az utunkat.

18-26_16

Meggyorsítottuk a lépteinket, és végül is csak egy kicsit áztunk meg. Nem úgy mint azok, akik ott szemben, ha volt ott valaki. Szép látványt nyújtott a vihar.

18-26_17

Mire a Csorba-tóhoz értünk, megint sütött a nap.

A kellemes, forró zuhany után kedvenc havasi gyopáros éttermünkben vacsoráztunk. Először 2015-ben jártunk itt, és isteni szerencse, hogy akkor lencse végre kaptam a zseniális desszertet: krumpligombóc áfonyalekvárral és túróval töltve, csokiöntettel a tetején. Nem tudtuk, mi a neve, és nem is találtuk az étlapon. Az étterem wifijét segítségül hívva, visszakerestem a blogomban azt a 2015-ös bejegyzést, és a telefonomon a fényképet mutatva, kértem a pincért, hogy hozzon nekünk ilyet. Egyáltalán nem is csodálkozott.

Most is ugyanolyan finom volt. 🙂

Teljes túraleírás